Hal Kollagén Vélemények

István Király Felesége

Passauban telepedett le, belépett a helyi apácakolostorba, melynek később főnökasszonyaként tevékenykedett, egészen 1065. május 7-én bekövetkezett haláláig. Sírja később népszerű zarándokhely lett, imádságai során használt keresztjét és csontját később Münchenben ereklyeként őrizték. Gizellát 1911-ben avatták boldoggá, amit nem csak későbbi önmegtartóztató életével, de a kereszténység terjesztésében szerzett érdemei révén is kiérdemelt. Kiemelt kép: Földi Imre / MTI

  1. Boldog Gizella - A Turulmadár nyomán
  2. Rákos
  3. Az első magyar királyné mindenhová elkísérte férjét - István király sokszor kikérte Gizella tanácsát - Kapcsolat | Femina
  4. A Szent-István ciklus egyik ilyen eleme a Gizellát körülvevő középkori homály - PDF Free Download
  5. Teljes film magyarul

Boldog Gizella - A Turulmadár nyomán

istván király felesége edina

Rákos

Ha mármost az olvasó tekintetbe veszi, hogy ezt az olasz "Jocella" nevet éppúgy "Dzsoszelának" ejtették, mint ahogyan a szintén olaszból származó "Gizella" nevet is "Dzsiszelá"-nak ejthették a 11. szd-ban, különösen az olasz származású és a latint is olaszosan ejtő papok, a Dzsoszela és Dzsiszela, (Jocela-Gizella) összekeverése egy emberöltővel István halála után egyszerre érthető. És ez a "Dzsoszela" valóban és szószerint unokatestvére volt Péter magyar királynak. Íme, a családfa: István magyar király (Gizella) (István Imre Péter Freila Jocela Orseolo Otto nővére) István horvát (Orseolo király Jocela) 3 Péternek és Freilának Imre is (anyjuk révén) és Jocela is (apjuk révén) vérszerinti első unokatestvérük volt. Az Imre és Jocela közötti házasság egy évvel azután jött létre, hogy az Orseoloknak el kellett hagyniok Velencét s a férj Bizáncba, a feleség pedig bátyja udvarába, Magyarországra tért két gyermekével vissza. Egészen nyilvánvaló, hogy az Imre házasságát ő közvetítette. A Velencéből történt száműzetés (1026) és Imre házasságának ideje (1027) világosan mutatják ezt.

Az első magyar királyné mindenhová elkísérte férjét - István király sokszor kikérte Gizella tanácsát - Kapcsolat | Femina

Terveit azonban keresztülhúzta a nagypolitika. Gizella, kezében a székesfehérvári királyi bazilika modelljével. Korabeli ábrázolás a koronázási palátó: Wikipedia Civakodó Henrik már hosszú ideje háborúskodott az Enns folyó mellett Gézával, a magyarok fejedelmével. 995-ben azonban meghalt, és fia, a későbbi Henrik császár nyugati terveihez keleten békét szeretett volna kötni. Ami kapóra jött Gézának is, így fiának a herceg húgát kérte feleségül. A házasságot III. Ottó császár is támogatta, ám Gizella nem nagyon örült ennek. Ő apácának akart vonulni, de Szent Adalbert meggyőzte, hogy Istennek tetsző dolog, ha segít egy nemrég még pogány nép kereszténnyé válásában. Így találkoztak először a legenda szerint Nagy valószínűséggel kegyes legenda mindez, hisz a korban a nőknek semmi beleszólásuk nem volt egy házasságba, ha a fölöttük hatalmat gyakorló férfi ezt eldöntötte. Ahogy szép legenda az is, hogy a jövendő házaspár első találkozására egy kolostorkertben került sor. Gizella éppen térden állva imádkozott egy szobor előtt, amikor István félretette fegyverét, észrevétlenül a hercegnő mögé lopózott, meghajolt a szobor előtt, és mozdulatlan maradt, míg a lány be nem fejezte imáit.

istván király felesége hány éves

A Szent-István ciklus egyik ilyen eleme a Gizellát körülvevő középkori homály - PDF Free Download

  • Közösség: BOLDOG GIZELLA - Szent István király felesége, az első magyar királyné.
  • István király felesége wikipedia
  • István király felesége 2020

Imre horvát házasságára való utaló horvát kútfő adata tehát egyáltalán nem alaptalan, legfeljebb a személy megjelölésében tévedett a feljegyzés szerzője. Imre felesége nem Kresimirnek, hanem Kresimir fiának leánya volt. 2 Ez a körülmény igen fontos, igen érdekes, mert megmagyarázhat két eddigelé valószínűtlennek tartott és történettudományunk által el is vetett kútfőadatot Az egyik a bajor Altaichi Évkönyvekben talált és a 11. szd. hetvenes éveinek elejéről származó feljegyzés, amely szerint Vászolyt Gizella magyar királyné és "unokatestvére" Péter fondorlatos módon vakíttatták meg, mert Péter trónöröklésének útjában állt, a másik pedig az eredeti példányában elveszett, de egy tekintélyes részében a Kálti-krónikába (Bécsi Képes Krónika) átírt Szent Lászlókorabeli Gesta Ungarorum adata, amely ugyanezt állítja, ugyancsak "Gizelláról" és "unokatestvéréről", Péterről beszél. Történettudományunk az Altaichi évkönyvek adatára vonatkozóan azt a szellemes magyarázatot adja, hogy ez az adat valószínűen Vászoly unokájának (I. Endre fiának), a szerencsétlen Salamonnak németországi emigráns környezetéből kerülhetett az Altaichi kolostor Évkönyvébe, az adat tehát nem megbízható, a Szent László-korabeli Gesta szerzőjéről pedig azt állapította meg, hogy- az - lévén Vászoly Szent László nagyapja - bizonyára "Vászoly-párti" volt (2), aki ura nagyapjának emlékét törekedett szépíteni.

Teljes film magyarul

Már pedig, ha angol Eduárd herczeg, ki Edmund bátyját és István királyt túlélte (1057-ben halt meg), Istvánnak leányával, illetőleg a többször említett Ágotával egybekelt volna, akkor István – minthogy leányának házasságából gyermekek származtak – a trónöröklést mindenesetre leánya, illetőleg veje és unokái számára biztosította volna. Ilyformán Cornides legerősebb érvei, illetőleg arra való hivatkozása, hogy Eduárdot Magyarország királyának nevezik stb., magától elesnek. Tény, hogy a névtelen, Edmund herczeghez nőűl ment királyleány nem Ágota és hogy minden valószínűséggel atyját nem élte túl. Most tehát az a kérdés, ki volt tulajdonképen Ágota, Eduárd felesége? Gizela királyné nővére nem lehetett. Gizelának atyja, bajor II. Henrik, 995 aug. 28-án halt meg. Tegyük fel a lehető legkedvezőbb esetet, hogy állítólagos leánya Ágota 995-ben született, akkor 1017-ban már 22 évesnek kellett lennie. 1017-ban pedig férje Eduárd mint gyermek angol hazájából Svédországba küldetett. Ehhez még az is járul, hogy történelmileg Gizelának csak egy nővérét, az apácza Brigittát, ismerjük.

Magyarország uralkodói soha nem választottak maguknak feleséget az országon belülről, jövendőbelijük mindig idegen országból érkezett. Ennek alapvetően katonai-politikai okai voltak: egy idegen dinasztiába való "beházasodás" egyben szövetségkötést is jelentett, amire a középkor zavaros évszázadaiban az uralkodóknak igencsak szükségük volt. Az idegenből jött királynék közül azonban kevésnek alakult ki később olyan kultusza, mint első királyunk feleségének, Gizellának. Soós Tibor Árnyékból a fényre - 22 különleges nő, akik megváltoztatták a világot című könyvében többek közt az asszony érdekes történetét is bemutatja. Az első magyar királyné, Gizella 984 körül született a bajorországi Bad Abbachban, az akkori Német-Római Császárság egyik legbefolyásosabb családjába. Apja a "Civakodó" ragadványnevet kapó Henrik bajor herceg, anyja Burgundiai Gizella (vagy Izabella) volt. Családja rokonságban állt a császári családdal, bátyjából pedig később császár is lett II. Szent Henrik néven. A kor előkelő lánygyermekeihez hasonlóan vallásos neveltetést kapott, sőt a legendák szerint Regensburgi Szent Wolfgang hatására apácának szeretett volna állni, akárcsak húga, Brigitta, aki később egy kolostor főnökasszonya is lett.

– Vegyük hozzá, hogy Ágota 1066-ban még élt s hogy leánya Margit csak 1068-ban ment férjhez: akkor még jobban kiviláglik, hogy atyja Brúnó nem igen lehetett. E királyleányt Cornides onnan ismeri, hogy boldog Eberhard, nellenburgi gróf és későbbi aschaffenburgi benczés életirását valamely régi, Murer Jánostól németűl kiadott, az antverpeni hagiographok által latinra fordított zárdai krónikában olvasta. – E latin kiadásban Cornides a következőre akadt: «1004 körűl Felső-Németország egyik sváb kerületében nellenburgi Eppo gróf élt, földbirtokban gazdag ember, ki Hedviget, szent István magyar király leányát és szent Henrik császár (nővére Gizela utáni) unokahúgát nőűl vette és hatalmas rokonsága által támogatva, nemzetsége dicsőségét gyarapítani törekedett. Ezeknek (t. Eppónak és Hedvignek) Eberhard nevű fiok született, mire Eppo nem sokára meghalt. Hedvignek most más gondja nem volt, mint férje után maradt fiát, annyi birtok örökösét, jámborságra felnevelni. Midőn a művészet és tudományok megtanulására szükséges kort elérte, bizonyos Lupardus nevű idegen papot szemelte ki fia nevelőjéűl; később Itta nevű leánynyal házasítá össze, ki férjének hat fiút szült: t. Ottót (a későbbi trieri érseket), Egerhardot (reichenaui szerzetest, … s később e zárda apátját), Abbanus-t (ki ifjúkorában halt meg), továbbá két mást, kik IV.

Friday, 28 October 2022

parents.network, 2024